Elő-, közép- és utószó: a
szándéktalan félreértések és a szándékos félremagyarázások megelőzése végett
ünnepélyesen kijelentem, hogy
BOKOTYIN nem BOKOD,
a CSONKSÁGI RÓNASÁG pedig nem a Móri árok, nem a
VÉRTES ÉS BAKÖNYKÖZE álneve.
Ha valaki magára ismer, akkor az
a véletlen műve, és az illetőnek feltehetően és érthetően
rossz a lelkiismerete.
rossz a lelkiismerete.
***
Bokotyini mondaságok2.
BICIKLIADÓ BOKOTYINBAN
Bokotyin Főmestere kiállt a Hivatal elé és önelégült mosollyal
széles arcán körülnézett. Lám, mindez mégis az övé lett, mert a nép, az
istenadta hülye nép neki adta. Igaz, hogy de jure nem az övé, még nem az övé,
de mit számít, amikor de facto mégis az, legalább annyira, mint amikor még a
gróf úré, később meg az MSZMP Megyei Bizottságáé volt. Ő Bokotyin Főmestere, és
ez a lényeg.
A körülötte sündörgő Almester, mintha csak gondolatolvasó lett
volna, száját nyalogatva helyeslően bólogatott.
- Min töröd azt az okos fejed Főmester uram – kérdezte
áhítattal a hangjában az Almester.
- Bokotyin jövőjén, mi máson – mondta neki. – Gondolkodhatnál
te is végre, hogy milyen új adót vessünk ki, ha már egyszer a Kétharmad –
nézett föl az égre, ahol a misztikus Kétharmad székelését, vagyis hát
székhelyét sejtette – fölhatalmazott bennünket arra, hogy mindent megadóztathatunk,
amit a Kétharmad még nem. Éljünk hát a Fölsőbbségtől pottyantott lehetőséggel.
- Hát olyan már nemigen akad – sóhajtott az Almester. – De hát
a földadó nem elég?
- Adóból soha nem elég, ha azt más fizeti – jelentette ki a
hatósági aranyszabályt a Főmester.
- Csak nehogy úgy járjunk, mint a földadóval – aggályoskodott
az Almester. – Mert ugyi, arról meg kiderült, hogy olyat adóztattunk meg, amit a
népek egyszer már adózott jövedelmükből vettek, és így kettős adózás esete
forgott fönn.
- Na és? Úgysem fizetjük vissza, mert majd hozunk egy olyan
helyi törvényt, hogy a Helyi Hatóság semmit sem ad vissza – nevetett a
Főmester. – Inkább találjuk ki, hogy mit kéne megadóztatni. – Körülnézett,
elidőzve egy tovaröpülő galambon. – A madarakat talán? Á, nem jó, mert
elröpülnek, meg egyre kevesebb van belőlük.
- A traktorokat – jegyezte meg az Almester.
A Főmester ebben látott fantáziát, csak hát ott volt a bibi,
hogy a sógorkomájának is volt egy rozzant traktora, és ebből még kitörhet az
áldatlan családi belviszály.
Biciklis kerekezett el a Hivatal előtti úton. És nyilván nem
látta, vagy látta az ott sütkérező helyi hatalmasságokat, köpött egy nagyot.
- Megvan – rikkantott a Főmester. – Holnaptól bevezetjük
Bokotyinban a bicikliadót! Rájuk fér, ha már az utcán is köpködni merészelnek…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése