Szente Pál: MENNYEI VARÁZSLAT: Nyitott társadalom és a tőke

Tulajdonképpen milyen a nyitott társadalom?

Kis János (filozófus és a jobb létre szenderült SZDSZ egyik alapító atyja) szerint

„Mi a nyitott társadalom? Röviden, nyitottnak nevezünk egy társadalmat, ha az pluralista, ha tiszteli és óvja tagjainak autonómiáját, és ha a kritika szelleme hatja át. Pluralizmuson az együttélő hitek, világnézetek, életfelfogások, kultúrák szabad sokféleségét értjük. Nyitott társadalomban egyetlen vallás, egyetlen világnézet, életfelfogás, egyetlen kultúra sem törekedhet kizárólagosságra. Az autonómiáról szólva arra az alapvető jogunkra gondolunk, hogy magunk döntsük el, milyen meggyőződésekkel, milyen kulturális mintákkal azonosulunk, és milyen célok jegyében vezetjük életünket. A kritikai szellem elevensége pedig arra utal, hogy az egyén választási szabadsága nem relativizmuson és az észérvek elutasításán alapszik, hanem szakadatlan, gyakran éles vitával jár együtt. Nyitott társadalomban nincsenek tévedhetetlen tekintélyek, akik eldöntenék helyettünk, hogy mi az igaz, a jó és a helyes. Minden nézetnek az érvek és ellenérvek összecsapásában kell helytállnia magáért. Minden nézetről kiderülhet, hogy téves.” (1)

[Rendben, tetszetős, legalábbis nagyvonalakban, de nem tudom megállni, hogy ne fűzzek némi – talán rosszmájú – megjegyzést Kis úr megállapításaihoz. Ugyanott ugyanis ezt is írta többek között: „George Bushból nem lesz totalitárius diktátor. Mandátumát demokratikus választáson kapta, és mandátumának lejártakor is lesznek demokratikus választások. De hogy a pluralista, toleráns és kritikai szellemű társadalom ideálja közben milyen súlyos és mennyire maradandó károkat fog elszenvedni, azt ma még nem tudjuk. Nagyobbrészt nem is rajtunk, nem a külvilágon múlik, persze. Azonban múlik a külvilágon is. Bushnak ma erősebb a belső mandátuma, mint négy éve volt. De a külső mandátuma jóval gyengébb. A világközvélemény ellene szavazott. Még egy háborút az amerikai hadsereg és az amerikai gazdaság nem bír el. Az Egyesült Államoknak új szövetségesekre van szüksége, de egyelőre csak szövetségeseket veszít. Újraválasztása utáni első beszédeinek egyikében Bush elnök azt nyilatkozta, hogy a következő ciklusban közeledni kíván Európához. Európának tehát megnövekszik a mozgástere.”

Nos:

1. Hitler is demokratikus választáson jutott a mandátumához…

2. George Bushból nemcsak totalitárius, hanem semmilyen diktátor nem lett hál’ Istennek, de…

3. az őt felváltó Barack Obama nem hagyott föl a háborúskodással; ígérete és Nobel-békedíja ellenére nem valósította meg teljesen az iraki és afganisztáni kivonulást, „ráadásul” kommandósokat küldött Szíriába.(2) És „felfutatta” az ígéretei ellenére civil áldozatokat is szedő úgynevezett drónháborút… (3) Konklúzió: ahogy én sem, Kis úr sem tévedhetetlen…]

Lépjünk tovább.

„A nyílt társadalom csak úgy létezhet, ha az emberek megmondhatják véleményüket a hatalomnak. Szükség van arra, hogy törvény garantálja a szólás-, a sajtó- és a gyülekezési szabadságot, valamint más jogokat és szabadságokat, amelyek felhatalmazzák az embereket, hogy megvédjék magukat a hatalom visszaélésével szemben, és ehhez a védelemhez az igazságszolgáltatást is igénybe vegyék” – fejtette ki Soros György 2009 októberében a Közép-európai Egyetem budapesti előadás-sorozatának keretében. Ki ne tudna ezzel a szöveggel egyetérteni, amely tényleg az igazi demokrácia?” (4)

Amíg az igazi demokráciáról van szó.

De…!

A „Soros-féle” nyitott társadalom egyben nyitott gazdaságot is jelent. Vagyis a munkaerő és a tőke szabadságát, más szavakkal szabad (ide-oda) áramlását. (5)

Ez is jól hangzik.

Csakhogy melyik hazai, magyar, akár EU-s kis- vagy akár középvállalkozó tud, mondjuk az USA-ban érvényesülni?

Ó, mehet oda (ha mehet), aztán napok alatt elbukik.

Ezzel szemben a multinacionális tőke számára a határ a csillagos ég…

Szóval itt (a nyitott társadalom szlogen sorai és részletei közt) az ördög elrejtve.

A hívő - a teista - ember számára a tolerancia és a pluralizmus nemcsak vonzó lehet, hanem egyszerűen kívánatos, és talán még akkor is elviselhető, ha az ateizmus és a többisten-hit iránti türelem is értendő alatta. Jó, hogy a nyitott társadalomban – Kis Jánossal egyetértve – „egyetlen vallás, egyetlen világnézet, életfelfogás, egyetlen kultúra sem törekedhet kizárólagosságra”. Ne legyen kötelező semmilyen vallás; de még illendőségből se kelljen egyiket sem követni.

Csak hát a nyitott társadalmi struktúra nem emel gátakat az eszmék (legyenek azok akár megtévesztőek, sőt uszítóak) terjesztése elé sem, lehetővé téve ezzel, hogy a szabadság szabadosságba csapjon át.

Örvendetes az is, hogy a munkát, vagy a jobb megélhetést kereső munkavállaló bárhová mehet (ha mehet, illetőleg ha tud), és bárki bárhol befektetheti a pénzét… Ez azonban csak elvileg van így, mert a tőke szabad áramlását a piac szabályozza, és ez kivédhetetlen, igazán még csak nem is ellentételezhető hatással van a nyitott társadalom működésére is.

A piac ugyanis nem toleráns és nem pluralista, hanem könyörtelen. Áttételesen elfogult is; a nagytőkét és a nagytőkést hagyja, sőt segíti érvényesülni. A tőke minél nagyobb, minél erősebb, annál inkább; leginkább tehát a multinacionális, vagy globális tőkét és tőkést. Ezzel pedig lehetővé teszi mindazt, amiről „Globalista kiáltvány” szól.