A HARMADIK FATIMAI TITOK
A L'Osservatore Romano 2000. június 30-i, heti kiadásának szövegéből, Dr.
Diós István által készített fordítás:[5]
A látnok Lúcia nővér
levele:
"J. M. J.
Az 1917. július
13-án, a fatimai Béke-völgyben kinyilatkoztatott titok harmadik része:
Az én Istenem
iránti engedelmességből - aki Őexcellenciája, a Főtisztelendő leiriai Püspök
úr, valamint Ön és az én szentséges Anyám által adott erre parancsot nekem -
írok Önnek.
A két, már
korábban elmondott rész után Miasszonyunk bal oldalán, egy kicsit magasabban
láttunk egy angyalt, bal kezében lángpallossal; szikrázva lángokat bocsátott ki
magából, mintha föl akarná gyújtani a világot; de a lángok kialudtak, amikor
találkoztak a Miasszonyunk felénk nyújtott jobbjából áradó sugárzással. Az
Angyal jobb kezével a Földre mutatva hangos szóval mondta: 'Bűnbánat, bűnbánat,
bűnbánat!'
Egy igen nagy fényességben, ami Isten, láttunk 'valami olyasmit, mintha tükör előtt vonultak volna emberek', láttunk egy fehérbe öltözött püspököt 'akiről úgy gondoltuk, ő a Szentatya'. Sok más püspök, pap, szerzetes és szerzetesnő ment föl egy meredek hegyre, melynek csúcsán nagy kereszt állt fatörzsekből, mintha hántolatlan paratölgy lett volna; a Szentatya, mielőtt odaért, egy félig lerombolt, félig düledező városon ment keresztül botladozó léptekkel, fájdalommal és aggodalommal telve imádkozott az út mentén heverő holtak lelkéért; fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt.
 |
|
|
A kereszt két
szára alatt két angyal állt, mindegyiknél kristály öntözőkanna, melybe
összegyűjtötték a vértanúk vérét, s öntözték vele az Istenhez közeledő lelkeket.
Kelt Tuyban,
1944. március 1."
Nagy cikk remélem, hogy több a munkád. Megosztja a tartalmat a Facebook és a hírek terjesztése
VálaszTörlés